A gyártás és az élet során a szilikagél használható N2, levegő, hidrogén, földgáz [1] stb. szárítására. Sav és lúg szerint a szárítószerek két csoportra oszthatók: savas szárítószerek, lúgos szárítószerek és semleges szárítószerek [2]. A szilikagél egy semleges szárítószernek tűnik, amely úgy tűnik, hogy NH3-at, HCl-t, SO2-t stb. szárít. Elvi szempontból azonban a szilikagél ortokovasav molekulák háromdimenziós intermolekuláris dehidratációjából áll, a fő test SiO2, és a felülete hidroxilcsoportokban gazdag (lásd az 1. ábrát). A szilikagél azért képes vizet abszorbeálni, mert a szilikagél felületén lévő szilícium-hidroxilcsoport intermolekuláris hidrogénkötéseket képezhet a vízmolekulákkal, így adszorbeálhatja a vizet, és így szárító szerepet játszhat. A színváltó szilikagél kobaltionokat tartalmaz, és miután az adszorpciós víz eléri a telítettséget, a színváltó szilikagélben lévő kobaltionok hidratált kobaltionokká válnak, így a kék szilikagél rózsaszínűvé válik. Miután a rózsaszín szilikagélt 200 °C-on egy ideig melegítettük, a szilikagél és a vízmolekulák közötti hidrogénkötés felbomlik, és az elszíneződött szilikagél ismét kékre vált, így a kovasav és a szilikagél szerkezeti diagramja újra felhasználható, ahogy az az 1. ábrán látható. Mivel a szilikagél felülete hidroxilcsoportokban gazdag, a szilikagél felülete intermolekuláris hidrogénkötéseket is képezhet az NH3-mal és a HCl-lal stb., és előfordulhat, hogy nem képes az NH3 és a HCl szárítószereként működni, és a meglévő szakirodalomban sincs erre vonatkozó jelentés. Mik voltak az eredmények? A vizsgálatban részt vevők a következő kísérleti kutatásokat végezték.
Közzététel ideje: 2023. november 14.
